A túlhevített vagy száraz gőz képes a nedvességet sokkal gyorsabban és költséghatékonyabban eltávolítani a szilárd anyagokból, mint a levegőn történő szárítás, miközben kíméletes a végtermékhez. Ez a technológia egyre nagyobb érdeklődést vált ki az élelmiszeriparban, és a választott szárítási és sütési technológiává válhat. Sokkal költséghatékonyabb, mint a fagyasztva szárítás. Ez a technológia javíthatja a vidéki jövedelmeket azáltal, hogy megragadja az élelmiszer-feldolgozás hozzáadott értékét a gazdaságban .
Előnyei vannak a tápanyag-megőrzés szempontjából is. A túlhevített gőzben nincs szabad oxigén, így a könnyen oxidálódó tápanyagok, például a C-vitamin lebomlása jelentősen lecsökken. Ez kulcsfontosságú előnye a forró levegővel történő élelmiszerszárítással szemben, ami oxigénnek teszi ki az ételt. (Eltekintve: a legtöbben azt gondolják, hogy a hő pusztítja el a tápanyagokat az élelmiszerekben, míg valójában az oxigént. Ezt bizonyították a konzervekkel , amelyekben gyakran nagyon jó a tápanyagmegtartás). További előnye, hogy ez a folyamat sokkal gyorsabb, mint a hagyományos (napenergiával működő) élelmiszerszárítás, ami döntő fontosságú, ha egy adott terményt nagy mennyiségben kell feldolgozni betakarításkor (gondoljunk csak bele: paradicsom, eper, málna – ezek mind nagy értékű termékek, amikor száraz, könnyen szállítható, könnyen kereskedhet). A normálnál alacsonyabb nyomás alkalmazásával 100°C-nál (212°F) jóval alacsonyabb hőmérsékletet, hőérzékeny élelmiszereknél pedig akár 45°C-ot (113°F) is lehet használni.
Az energiaforrások (hő) a napenergia (ha az időjárás megengedi) és a biomassza, esetleg kombinálva (nappali/éjszakai) a nagyobb megbízhatóság érdekében. Ha a hőforrás a pirolízis (melléktermékként bioszénnel ) , nem pedig az égés, akkor a folyamat valóban szén-negatívvá tehető, azaz minden felhasználáskor kivonja a szenet a légkörből.
Példák: étel
- cukor: cukorrépapép, élelmi rost cukorrépából
- elhasznált lepárlók gabonát, sörgyárak gabonát
- alapanyagok: sertésüzemanyag, kukoricarostok, fehérjetartalmú alapanyagok (szójabab, repce, napraforgómag, szójaliszt, okara stb.)
- garnélarák, sertéshús, bambuszrügy, hántolatlan rizs, fűszernövények, kakaóbab, kukoricaglutén, dohány (szárítás, tágulás)
- keményítő: keményítő, búzaliszt, lepárló gabona
- hús (sertés), csontliszt, halliszt,
- zöldség és gyümölcs
- tejipar: tejpor, gyorsszárítás, joghurt dehidratálás
- burgonyatermékek, krumpli (előszárítás), burgonyahulladék,
- gabona (pl. búza – a hagyományos gáztüzelésű gabonaszárítót helyettesíti)
- egyéb: kávézacc, fűszerek, lenmag, napraforgómag , békalencse
Példák – egyéb (nem élelmiszer)
- bioüzemanyag: cukros biomassza szárítása és őrlése az erjesztés előtti előfeldolgozáshoz
- biomassza: szalma, fűrészpor, farost, faforgács, fapép, luc- és nyírfa kéreg, őrölt tőzeg, brikett tőzeg
- vegyipar: mosópor, pigment, káliumsó, por alakú vegyszerek, katalizátorok, színezőanyagok
- mosás, vegytisztítás
- fa, mésziszap (égés előtt), ásványgyapot, szálak, cementkötés,
- szennyvíziszap, trágya, fű
- textil alkalmazások (bevont) textil, szárítás
- kémiai feldolgozás - reakciókinetikai manipuláció
- papír, cellulóz, iszap, egyéb cellulózszármazékok,
- építőanyagok